Ne nyavajogjak…?

2010 július 20. | Szerző: Dolcevííta |

Jesszus, nálam 100-szor, 1000-szer tehetségesebbek írnak itt az nlc-n bár fordulataikat, eseményleíró képességüket tekintve inkább a külvilágnak írnak, mint maguknak…
Túl sok a morfondírozás…
Bár én is azt csinálom.
Morfondírozok azon, hogy vajon hogyan keveredtem én ebbe az egészbe, hogyan tudott egy pasi egyáltalán csak megszédíteni és hogy is lehetséges ez, hiszen csak levélben érintkeztünk.
Vajon a szavaknak tényleg ekkora hatalmuk van felettük?
Másképp hogyan lehetséges, hogy ma egész nap nem beszéltünk, és én kezdek melankóliába süllyedni…?
hiányzik, de nem tudnám megmondani, hogy az EMBER hiányzik, vagy amit a SZAVAI miatt érzek, vagy amit a szavai OKOZNAK bennem???

Jó kérdés….

Na jó, ha már őszinteség, akkor fullos..

Kétszer beszéltünk is azóta… Jól van, jól van, akkor háromszor!

Az “ellenállhatatlan nő vagy” szindróma után – és persze a három órás áll-leejtős kábulat után – visszaírtam neki, kínomban csak annyit, hogy mivel az ügyintézők többsége nő, vajmi kevés esélyem van rá, hogy bájaimmal intézzek ügyeket.

Persze erre jött is rögtön a frappáns, majd-én-kiugratom-a-nyulat-a-bokorból válasz, hogy szerinte az én vonzerőm nőre, férfira egyaránt hat…

Szerintetek erre mit válaszol  a szédült nő?

Már nem tudom mit válaszoltam… Csak azt tudom, hogy utána az elkövetkezendő 2 napban 70 levelet váltottunk…. Postakocsis időkben ez kitett volna egy jó két-három év udvarlós levelezést.

Beleborzongtam abba amiket írt…. Mintha egy hullámhosszon lennénk, mintha tudná, hogy egy-egy kérdésre mi a válasz, hogy mi kell mondania-írni ahhoz, hogy a mellkasomon kívül is látni lehessen a szívdobbanásom és hogy kiszáradjon a szám….

Szóval háromszor beszéltünk…

Nem kevésbé elementális erővel hatott a hangja, mint az írása.

Belehaltam.

De sokszor gondolkodom rajta, hogy vajon csak felruházok “isteni” tulajdonságokkal egy hétköznapi embert, aki meglátott valamit bennem, hogy ez is csak egy skalpvadász férfi, vagy nekünk tényleg találkoznunk kellett….?

“…két ember nem találkozhat egy nappal sem előbb, csak akkor amikor
megértek e találkozásra.”