1.0Tényleg édes az élet???https://vonzas.cafeblog.huDolcevíítahttps://vonzas.cafeblog.hu/author/dolceviita/<p>Azért rögtön tisztázok valamit. Nem is egyet, rögtön kettőt.<br></p><p>Egyrészt: Nem szerettem bele! Ez valami más... Soha nem volt részem őrjítő, mindent elborító és szétégető - szerelem nélküli - szenvedélyben.</p><p>Soha nem volt egyéjszakás kalandom.</p><p>Nekem a szenvedélyhez szerelem kellett világéletemben. És most akkor ez most mi...?</p><p>Jó lenne rá szavakat találni... De sejtem, hogy nincs rá, ez valami ősi, ösztönös, és nem mentegetőzni akarok, hogy ez belőlem jön, ez a hév, ez a vágy, és ez van, tessék nekem megbocsátani....!</p><p>A szavak amiket egymásnak írunk, és olvassuk a képernyőn, olyan mintha lerepülnének a monitorról, ki a körülöttünk lévő levegőbe, és az oxigénmolekulákkal egyesülve életre kelnének..</p><p>Olvastatok már olyan sorokat - talán csak a legtehetségesebb írók, vagy a szenvedélytől és visszafojtott vágytól vergődő szeretők képesek erre - hogy a sorok megelevenedtek...? A szemeid előtt zajlanak a leírtak, sőt, továbbmegyek, érzel is minden leírt sort....?</p><p>Ilyenkor fordul elő, hogy ha a másik azt írja, lát téged, amint félrehajtott fejjel ülsz, megfeszül a nyakad íve, ő pedig borostájával tűz csíkot húz rajta... Aztán otthon a tükörben nézed a nyakad, hogy basszus ez most akkor oda-manifesztálódott, vagy kínomban én kapartam össze a nyakam........?</p><p>Másrészt: történt ami történt levélben, vagy msn-en, de fizikailag nem történt semmi... Ha itt lenne, sejtelmes szmájlival üzenné, hogy MÉG NEM...!</p><p>Nem tudom, lehet, hogy ez ennyiben marad, és nem is fog soha...</p><p>És most hirtelen nem tudom eldönteni, hogy ez jó, vagy fáj...............<br></p><p><br></p><p></p>rich